Él valahol messze egy ember, magas bércek közt, közvetlen a felhők alatt, távol bármitől, ami élő. Ez az ember boldogabb mindannyiuknál. Fedél van a feje fölött, minden reggel hűs patak vizében fürdik, mestere a vadászatnak és a halászatnak. Ez az ember verseket, könyveket ír,…
Remete
2010.07.01. 23:48
Szólj hozzá!
éj
2010.06.29. 01:28
ágyban fekvegondolatok kergetik egymást,beléjük hasít a kegyetlen valóságmikor rímek nem találják egymástkidagadt pupillák keresik egymás bájátnem érzem az angyalok szájátmikor a dobos üti a kávátmit éltem én át? nevek, dallamok, kedves altató szólamokhol a valóság?…